<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Apró csodák</provider_name><provider_url>https://aprocsodak.cafeblog.hu</provider_url><author_name></author_name><author_url>https://aprocsodak.cafeblog.hu/author/</author_url><title>Csendes Boldogság</title><html>&lt;p&gt;&nbsp; Ezen a nyáron ritkán láttam a Nagyfiam. Vizimentőként dolgozott a Balaton különböző strandjain.&lt;br&gt;Egyik
 nap rászedtem Kicsifiam, menjünk le hozzá, fürdünk, pihenünk mi is. A 
strandokon újabban nagy divat a viziaerobik. Egy srác kint irányít a 
parton, mi meg aznap több százan bent a vízben próbáljuk utánozni. 
Vártam a kezdést, álldogáltam a vízben, lehunyt szemmel élveztem a nap 
melegét. A zene kicsit lehalkult, és az animátor születésnapja 
alkalmából köszöntött.....engem. Kérte tapsoljuk meg a szülinapost, és 
én csak néztem, tapsoltam, mert hogy néz ki, ha pont én nem...és 
csorogtak a könnyeim. &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>